Skip to main content

03.20 A védelmező Isten

OLVASNIVALÓ: 
5Mózes 2,1-7.24-31; 3,21-29

MÓZES HANGSÚLYOZZA kiáltványában azt a tényt, hogy Isten hiánytalanul gondoskodott tévelygő népéről. Nem azért áldotta meg őket, mert igazak voltak - történelmüket elsötétíti a bűn. Mégis megáldotta őket önfejűségük ellenére. Sokszor elmondta nekik, hogy emlékezzenek meg az útról, amelyen az Úr, az ő Istenük vezette őket. Isten volt népének hatalmas Védelmezője.

Olvasmányunk arra indít bennünket, hogy tanulmányozzuk az utat, amelyet az Úr tervezett Izráel útvonalának. Figyeljük meg, hogyan bánt olyan nemzetekkel, mint Edóm és Móáb, hogy bizonyossá váljon, hogy védelmezte választottjait, pl. 2,7. Minden cselekedetét áldásával erősítette meg. Útjait az Ő tökéletes tudása jellemezte - mindannak ismerete, amit a puszta jelent. A vándorlás negyven éve alatt Jahve nem hagyta őket magukra - velük volt. Nem volt hiányuk semmiben. Tervszerűen vezette őket, hogy az védelmüket és áldásukat eredményezte. Ezért mondja Izráelnek, hogy emlékezzen meg az egész útról, amelyen vezette őket, 8,2-4. Isten tudta mit akar cselekedni. Gondoljunk az ebben számunkra rejlő tanulságokra. Megnyugodhatunk abban, hogy Ő ismeri minden utunkat.

Szükségünk van annak megértésére, hogy mit jelent Isten hatalma az Ő népével kapcsolatos útjaiban. Amikor közeledett az idő Kánaán meghódítására, biztosítja, hogy népe tetteinek hírei előttük járjanak. Az a szándéka, hogy félelmet és rettegést keltsen velük kapcsolatosan az istentelen nemzetekben. Figyeljük meg az emóreusok királya, Szihón, valamint a Básán királya, Óg felett aratott győzelem részleteit. Az óriások semmit sem jelentettek Istennek; ő harcolt népéért. „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?"; lásd Rom 8,31-39. Tanulmányozzuk ezt, és örvendezzünk az Ő hatalmának lehetőségeiben!

Mai utolsó gondolatmenetünk Isten szándékával kapcsolatos, amely népének vezetésében nyilvánul meg. Mózes ki volt zárva az ígéret földjéről, 3,23-28. Kérte, hogy bemehessen arra a jó földre, mégis milyen szomorúak a szavak, amelyeket mond: „megharagudott az Úr énreám timiattatok", 26. v. Így Isten megengedte neki, hogy meglássa, de azt nem, hogy bemenjen. Micsoda kritika ez a nemzet viselkedéséről - „timiattatok!". Józsué - Jahve az Üdvözítő - fogja bevinni őket és Mózes bátorságra és hűségre szólítja fel őt. A törvényadó elvihette Izráelt az ország küszöbéig. Az, akinek neve azt jelenti, hogy „Üdvözítő", beviszi őket!