ÉZSAIÁS NAPJAIBAN Júda és Jeruzsálem az asszíriai megszállás fenyegetése alatt élt. Azoknak a napoknak félelmetes eseményei azonban rosszabb események árnyékát vetítették előre, amikor majd az országot lerohanják, és a várost pogány hadseregek veszik körül, Lk 21,20.
A hitetlenség korbácsa ostorozta Izráelt történelme folyamán. Az Egyiptomból kijött első nemzedéknek csak töredéke lépett be Kánaánba hitetlenség miatt, Zsid 3,19. Csak egy maradék fogja élvezni Krisztus uralkodásának áldásait, 28,5; 29,22-24; 30,19-21, 33,2.15-17. Izraelben a hitehagyottak már korábban elpusztultak, 28,17-22; 29,20-21; 33,13-14. Ezekben a fejezetekben mindenütt nyilvánvaló a hitetlenség.
A vezetők megvetették a próféta szavait, 28,9-14. Beléptek egy gonosz szövetségbe, 28,15, de az nem fogja őket megmenteni "az ostorozó áradattól". Dávid városát legyőzhetetlennek tekintették, „Arielnek" (Isten oroszlánja) nevezve, de le fogják azt rombolni, 29,4. Egyiptomban bizakodtak, mégis alászállnak majd, 30,1-7, 31,1-4. Emberek bölcsességét keresték, 29,14, amelyet Jahve semmivé tesz.
A próféta sürgeti Júdát, hogy bízzon Jahveban, úgy hivatkozva Őrá, mint biztos alapkőre, akire számítani lehet, Ézs 28,16. Biztonságuk a csendes bizalmon nyugszik, és az Őrá való váráson, 30,15-18. Mint védelmező sasmadár, úgy fogja oltalmazni Jeruzsálemet, megtörve Asszíria hatalmát, 30,31-33; 31,8-9; 33,1, és alapítva egy Királyságot igazságban, 32,1-20. A hit ösvénye a biztonságos ösvény. Ábrahám, a hívők atyja lement Egyiptomba egy válságos helyzetben, és következésképpen veszedelemnek tette ki magát. Mi is óvakodjunk az Isten iránti bizalmatlanságtól, amikor szorult helyzetben vagyunk.
A király, aki igazságban fog uralkodni, Ézs 32,1, ugyanaz, akiről a zsoltáríró ezt mondta: „Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot", Zsolt 45,8. Sok trónt alapoztak törvénytelenségre; az Övé igazságra lesz alapozva. Saul, a nép választottja tévedésnek bizonyult. De Isten Dávidot adta, az Ő választása szerinti királyi, hogy Krisztus előképe legyen. Őróla mondta Isten: „Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon.", Zsolt 2,6. Izráel reménysége a következő: „A királyt ékességben látják szemeid", 33,17; vö. 1Jn 3,2-3.