EZ A LEÍRÁS a szentélyből eredő életadó folyóról az egyik leghatalmasabb igehely Ezékiel próféciájában, amely nem állítható párhuzamba Mózes sátorával és Salamon templomával. Dávidnak hiányoztak ezek a vizek, amikor ezt mondta: „téged szomjúhoz lelkem... a kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs vize, hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a Te hatalmadat és dicsőségedet", Zsolt 63,2-3. Jeruzsálem mintegy 32 kilométerre helyezkedik el a Holt-tengertől, és amióta létezik, a Kidron-patak folyik keleti oldalán a város és az Olajfák-hegye között, délkelet felé kanyarodva, hogy beleömöljön a Holt-tengerbe. De az Ez 47 folyója, úgy tűnik, egészen más irányt követ. Jóél beszél az Úrról, aki szent hegyén, a Sionon lakik, amikor majd „forrás fakad az Úrnak házából, és megöntözi a Sittimnek völgyét", 3,17-18; egyes magyarázók azt állítják, hogy ez a völgy a Kidron völgye. A Zak 14,4-8 azonban arról tájékoztat bennünket, hogy amikor az Úr a lábát az Olajfák-hegyére veti majd egy eljövendő napon, a hegy közepén kettéválik és „egy igen nagy völgy" keletkezik; ez keleti irányú lesz, és ezzel együtt „élő vizek jőnek ki Jeruzsálemből", amelyeknek fele keletre fog folyni a Holt-tenger felé. Az bizonyára akkor lesz, amikor Jeruzsálemet így fogják nevezni: „Ott lakik az Úr", Ez 48,35. Tehát nagy földtani változások mennek majd végbe akkor. Ezek a vizek kifelé bővülnek majd, először bokáig érnek, majd térdig, aztán derékig, és végül ellepik az embert, Ez 47,3-5. Ráadásul a sivatag „sok fát" fog hajtani a folyó partjain, ugyanakkor a Holt-tengerben „nagy bőséggel" lesznek a halak. Valóban, a sivatag kivirul majd, mint a rózsa, mint az Éden kertje, a Föld létezésének ebben az utolsó ezer esztendejében.
Az ÚSZ-ben az élő víz kiemelkedő szellemi téma. Az Úr Jézus ezt ígérte: „az a víz... örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne", Jn 4,14. Azt is megígérte, hogy a hívők bensőjéből „élet víznek folyamai ömlenek", Jn 7,38, a Szent Szellemre utalva. Végül, a Jel 22,1-2-ben „az élet vizének tiszta folyója" ered Istennek és a Báránynak trónjától - nem a földön, hanem a mennyben - mégis eléri a földet, s ott gyümölcsöt és leveleket hajt az Ezeréves Birodalom nemzeteinek gyógyítására; lásd Ez 47,12.