A PRÓFÉTAI MAGYARÁZAT ELVEI. Ebben a fejezetben egy másik „kis szarv" jelenik meg, 9. v. Történelmileg ez Antiokosz Epifánesz szír királyra vonatkozik, aki Kr. e. 175-164 között uralkodott, szörnyű tetteket követve el a zsidók és a templom ellen. Prófétai szempontból a magyarázók eltérnek egymástól ennek értelmezésében. Némelyek azt mondják, hogy ő az Antikrisztus előképe volt, míg mások azt mondják, hogy ő az eljövendő „északi király" előképe, Dán 11,40. Biztos, hogy azokat az eseményeket, amelyek Dániel számára a közeljövőben voltak, Isten arra használta, hogy olyan eseményeket ábrázoljon ki, amelyek még mai szempontból is a jövőben vannak. Ilyen megközelítést alkalmazott az Úr a Mt 24,2-3-ban, ahol a templom Kr. u. 70-ben történt lerombolását „a világ végének" előképeként alkalmazta. Dán 8-ban ez a „kis szarv" két módon (vallásosan és katonailag) tevékenykedik Isten népe ellen az eljövendő napon.
A látomás és a vallásos tevékenység, 1-12. v. A kos a méd-perzsa birodalmat, a kecskebak pedig Görögországot jelenti, lásd 20-21. v. A „tekintélyes szarv", 5. v., vagy „nagy szarv" Nagy Sándor (a Szentírás nem nevezi meg) az első olyan király, aki Görögországtól Észak-Indiáig meghódította az egész Földet. Az ő halála után ezeket az országokat felosztották négy hadvezére között, és a szíriai tartományban végül kiemelkedett a „kis szarv", Antiókosz Epifánesz. A látomásban a szimbolizmus helyet ad a realitásnak és a 9- 12. versekben gonosz vallásos cselekmények vannak leírva a jeruzsálemi templom ellen. Ezért Antiókosznak ezek a cselekedetei, amelyek jól bizonyítottak az apokrif (nem hiteles) irodalomban és a vallási történetírásban (az antikrisztusi gonoszságok kiábrázolói, amint az le is íratott a 2Tesz 2,3-12-ben és a Jel 13,11-18-ban).
A magyarázat és a katonai tevékenység, 19-27. v. Gábriel megmagyarázza a látomást Dánielnek, de ennek a „kemény orcájú" királynak a leírása az értelmezésben meglehetősen különbözik a látomásétól. A 24-25. v. egy katonát ír le, akit a Sátán ösztönöz, „nem a maga ereje által" cselekszik. A közeli próféciát illetően ilyen volt Antiókosz, a katonai aktivitás embere (ez van leírva a 11,21-32-ben). Ilyen értelemben megfelel a jövőbeli „északi királynak", annak az embernek, aki majd a zsidók katonai elpusztítására törekszik egy eljövendő napon. De Antiókosz terrorisztikus uralma véget ér és így lesz majd azzal az északi királlyal is.