Skip to main content

05.24 Akvilla és Priscilla

OLVASNIVALÓ: 
ApCsel 18,1-28

A VILÁG kulturális központjából Pál most egy olyan városba utazik, amely mélyre süllyedt a bűnben. A rossz hírű Korintus erkölcsi állapotát maga az apostol írta le az 1Kor 9,9-11-ben. Isten kegyelme azonban megmentheti azt is, aki a legmélyebbre süllyedt, ha az Úr Jézushoz megtér, legyen bár filozófus vagy prostituált (11. v.). Ez a missziói út már mutatott különféle válaszokat az evangéliumra a pogányok között, és minden nehézség ellenére folyamatosan üdvözültek drága lelkek (16,5.14.34; 17,4.12.34; 18,8).

Talán furcsa, hogy az erkölcstelen Korintusban ad Isten Szelleme nekünk bepillantást egy igazi keresztyén házasságba, Akvilla és Priscilla életébe (1-3.18-19.26.28. v.). Milyen fényesen ragyognak ők az ilyen sötét háttérben! Figyelemre méltó, hogy mindig együtt vannak említve a Szentírásban; sohasem olvasunk egyikről a másik nélkül. Ez önmagában bizonyítja az isteni ideált. Ugyanúgy, ahogyan Éva Ádámból és Ádámért lett (1Móz 2,21-24), Priscilla is tökéletesen megfelelt Akvilla igényeinek. Ugyanígy Akvilla olyan jellegzetességeket hoz felesége életébe, amelyek különben hiányoznának neki. A Biblia tanítása a nemekről az, hogy azok különbözőek, de kiegészítik egymást, és sehol sem válik ez jobban nyilvánvalóvá, mint egy Isten által tervezett házasságban.

Ráadásul azt találjuk, hogy ez a pár együtt szolgál. Először azt látjuk, hogy megnyitják otthonukat az Úr népe előtt (2-3. v.), és azután is folytatják jó szokásukat, mert Pál kétszer említi a házuknál lévő gyülekezetet (Róm 16,3-5; 1Kor 16,19). Lehet-e kétségünk, hogy az ilyen áldozatos kedvesség elnyeri az Úr elismerését, és az azoknak megígért jutalmat, akik vendégszeretetet mutatnak a szentek iránt (Zsid 6,10)? Bizonyára sokat tanultak Páltól, amíg velük volt, bátorítani és tanítani tudták Apollóst, amikor Efézusba érkezett (18,26). Időre, erőfeszítésre és türelemre van szükség, hogy egy fiatal hívő ember szellemi és fizikai javát előremozdítsák, de képzelhetjük azt az örömet, amellyel előrehaladását figyelték és hallották szolgálatát Akhájában (27- 28).

A mi világunkban és gyülekezetünkben nagyon hiányzanak az olyan istenfélő házaspárok, mint Akvilla és Priscilla, akik önzetlenül és bőkezűen készek arra, hogy gondoskodjanak a körülöttük lévők szükségleteiről.