„És mindent az Ő lábai alá vetett, és Őt tette a Gyülekezet mindenek felett való fejévé. A Gyülekezet pedig az Ő Teste, amely telve van Vele, aki mindent betölt mindenekkel" (Ef 1,22-23).
„Megismerte Péter hangját, de örömében nem nyitotta ki a kaput, hanem bejutva hírül adta, hogy Péter áll a kapu előtt. Azok pedig így szóltak neki: »Elment az eszed!« " (Csel 12,14-15).
„Mikor eljön Ő, az igazság Szelleme, Ő majd elvezet titeket minden igazságra" (Jn 16,13).
„Megfélemlett azért Dávid azon a napon az Úrtól" (2Sám 6,9).
„Hálát adok az istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által" (Róm 7,25).
„Ó én nyomorult ember, kicsoda szabadít meg engem?" - hangzott Pál kétségbeesett kérdése. Azután, mintegy villámszerű megvilágosodás folytán hirtelen a fenti dicsőítő felkiáltásban tör ki.
„Mert tudjuk, hogy a törvény szellemi, de én testi vagyok, eladva a bűnnek" (Róm 7,14).
„Azért lett Hebron a Káleb öröksége, mert tökéletesen követte az Urat" (Józs 14,14).
„Gyorsan hozzátok ki a legszebb ruhát és adjátok rá!" (Lk 15,22).
„Szeretettel szolgáljatok egymásnak!" (Gal 5,13).
„Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, Isten az" (2Kor 1,21).