„... hogy a keserűségnek a gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön" (Zsid 12,15).
Az Úr jótetszése hasonlítható egy félénk madárhoz, amelyet be akarsz csalogatni a szobába. Tehetsz, amit csak akarsz, mégsem tudod rávenni, hogy berepüljön. Kivéve, ha saját elhatározásából teszi meg; de azután nagyon résen kell lenned, nehogy újból elszálljon. Mert amilyen nehezen jön be, olyan könnyen távozhat el. Egy kis hanyagság a részünkről, és már ott sincs.
„A názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!" (Csel 3,6).
„Ó, te szegény, szélvésztől hányt, vigasztalás nélkül való! Ímé, ólomporba rakom köveidet, és zafírokra alapítalak" (Ézs 54,11).
„Még van egy férfiú, aki által megkérdezhetjük az Urat, Mikeás, a Jemla fia; de én gyűlölöm őt" (1Kir 22,8).
„Isten,..gyújtott világosságot a mi szívünkben, hogy a Jézus Krisztus arcán felismerjük Isten dicsőségének ragyogását" (2Kor 4,6).
„Nem hagyva el a magunk gyülekezetét, amint szokásuk némelyeknek, hanem intve egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy az a nap közelget" (Zsid 10,25).
„Sőt sokkal inkább: a testnek éppen azok a tagjai szükségesek, amelyek gyengébbeknek látszanak" (1Kor 12,22).
„Nem szégyelli őket testvéreinek nevezni" (Zsid 2,11).
„Kegyelemből tartattatok meg hit által; és ez nem ti magatoktól van. Isten ajándéka ez" (Ef 2,8).
„Belelőtt a földbe háromszor, azután abbahagyta. Akkor megharagudott rá az Isten embere és mondta: Ötször vagy hatszor kellett volna lőnöd!" (2Kir 13,18-19).