07.06 A csodák Isten áldásából indulnak ki
„De mi ez ennyi sok népnek?" (Jn 6,9).
„De mi ez ennyi sok népnek?" (Jn 6,9).
„Ekkor Jézus vette a kenyereket" (Jn 6,11).
„A jókedvű adakozót szereti az Isten" (2Kor 9,7).
„Titeket pedig kézen fogott az Úr, és kihozott titeket a vaskemencéből, Egyiptomból, hogy legyetek neki örökös népe" (5Móz 4,20).
„Egy szamaritánus pedig, aki úton volt, hozzáérkezett, és mikor meglátta, könyörületességre indult" (Lk 10,33).
„Igyekezvén megtartani a Szellem egységét a békességnek kötelében. Egy a test és egy a Szellem, miképpen elhivatástoknak egy reménységében hivattatok el is" (Ef 4,3-4).
„Mert a test a Szellem ellen törekszik, a Szellem pedig a test ellen; mert ezek egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok" (Gal 5,17).
„Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugszik az" (Zsolt 91,1).
„Ővele együtt eltemettettetek a bemerítésben, amelyben vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által" (Kol 2,12).
„A seregek Ura velünk van, Jákob Istene a mi várunk" (Zsolt 46,12).