Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
...kérlek titeket, mint jövevényeket...: tartózkodjatok a testi vágyaktól, amelyek a lélek ellen harcolnak. (1Pt 2,11)
A böjt nem valami vallásos indíttatású, öncélú önsanyargatás, hanem egyetemes törvény. Lemondás nélkül nem lehet eredményeket elérni. Aki művészi fokon játszik egy hangszeren, naponta több órán át gyakorol. Társai játszanak, szórakoznak, ő pedig ül és „gyötri magát". Ez néha öröm neki, néha valóban gyötrelem, de a cél érdekében vállalja, és megéri. Ugyanez az élsportolók sorsa is.
„Nagy házban pedig nem csak arany és ezüst edények vannak, hanem fa és cserépedények is. Amazok ékességre, emezek közönséges használatra valók. Ha tehát valaki ez utóbbiaktól magát tisztán tartja, ékességre való edény lesz" (2Tim 2,20-21).
Amikor pedig böjtöltök... (Mt 6,16-18)
A húsvét előtti heteket böjti időszaknak nevezik. Úgy készül a hívő ember Jézus Krisztus halálának és feltámadásának ünnepére, hogy elcsendesedik, magába száll, s többet foglalkozik olyan dolgokkal, amelyeket fontosnak tart, de el szokott hanyagolni.
Ő az élő Isten, aki megmarad mindörökké. (Dán 6,27)
Dániel életét megmentette Isten, nem tépték szét az oroszlánok. Amikor sértetlenül kihúzták a veremből, Dárius király kiadott egy rendelkezést: mindenki tisztelje Dániel Istenét! Miért? Mert „ő az élő Isten... uralkodása végtelen. Ő megment, megszabadít... ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából".
„Mindaz, ami régen megíratott, a mi tanulságunkra íratott meg..." (Róm 15,4).
„Amint meg van írva: Aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék" (1Kor 1,31).
Emeleti szobájának ablakai nyitva voltak Jeruzsálem felé... (Dán 6,11)
Dániel szakmai megbízhatósága és erkölcsi tisztasága egyre nagyobb tekintélyt adott neki, és Dárius alkirállyá akarta kinevezni. Korrupt ellenségei régóta irigyen nézték őt, de most elhatározták, hogy elteszik láb alól. Összeesküdtek ellene, kiagyaltak egy törvényjavaslatot, jóváhagyatták a mit sem sejtő királlyal, s mivel tudták, hogy Dániel a tilalom ellenére is fog imádkozni, biztosra mentek: büntetésül az oroszlánok vermébe kellett őt dobni.
„Miután Isten jobbja által felmagasztaltatott...kitöltötte azt" (Csel 2,33).