Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
Az Úr Jézus azt mondta, hogy azok között, akik asszonytól születtek, nem élt nagyobb próféta, mint Bemerítő János, Lk 7,28, és hogy égő és világító szövétnek volt, Jn 5,35. Ez magától a Megváltótól valóban nagy megtiszteltetést jelentett. De mi volt pontosan az, ami Jánost naggyá tette?
AZ ÜDVÖZLÉSEKET követően (1,1) Pál továbbmegy, hogy dicsérje a tesszalonikaiakat, és hálát adjon Istennek három szellemi jellemvonásért, amely bennük mutatkozott.
TESSZALONIKA FONTOS város volt gazdag és nagy a római mérték szerint. Az Egnatian út, egy fontos hadiút mentén helyezkedett el, amely Rómát összekötötte a Kelettel. Kikötő is volt az Égei-tenger északnyugati sarkában, és Macedónia tartomány fővárosa volt. Tekintélye és helyzete vonzotta a gazdag kereskedőket és jómódú rómaiakat, hogy itt telepedjenek le, és ilyen körülmények között virágzott a gonoszság és erkölcstelenség, és kétségtelenül mindez pogánysággal és bálványimádással kapcsolódott össze.
Bemerítő János istenfélő otthonba született Júdea hegyvidékén mint idős szülők gyermeke. Ebben a papi otthonban mind az apa, mind az anya Lévi törzséből származott. János szülei, minthogy öregek voltak, amikor ő megszületett, nem nagyon élhettek már, amikor elérkezett az ő hatalmas prófétai küldetésének ideje. Feltehetőleg barátok és a család gondoskodott róla, és azokban a korai években viszonylag csendben élhetett, és valamilyen falusi otthon nyújtott menedéket neki, meglehetősen távol a nyüzsgő Jeruzsálemtől.
PÁL MINDIG is tudatában volt a hatékony ima erejének, és miután biztosította a szenteket az őértük folyó „tusakodásáról" (3,1), most kéri, hogy ők is imádkozzanak érte. Nem személyes kiszabadulásával törődik, hanem azzal, hogy a Krisztusra vonatkozó igazságot szélesebb körben hirdessék, még akkor is, ha az esetleg az ő fogságának a meghosszabbodását jelenti.
A KRISZTUSBAN lévő új élet nem a régi öltözet megfoltozása, és a 10. versben szereplő új ember nagyon különbözik jellemben a 9. vers óemberétől. A hálaadás és öröm új bora ennek az új embernek a jellemvonása, aki örvendezik annak felismerésében, hogy Isten örök szándékából ki volt választva Krisztusban a világ alapjának felvettetése előtt, és hogy szentté és szeplőtlenné legyen Őbenne szeretetben (12 v., Ef 1,4).
Erzsébetnek bizonyos mértékig egyedülálló szerepe van. Bibliánkban ő az egyetlen nő, aki ezt a nevet viseli. Ő az egyetlen nő, akiről azt mondja az Ige, hogy betöltötte a Szent Szellem. Meglepő hasonlóságot mutat Sárával, Izsák édesanyjával, valamint Annával, Sámuel édesanyjával. Erzsébet Áronnak igaz leánya volt, és Zakariással, papi férjével minden bizonnyal szent és boldog házasságban élt.
Szegény Zakariás, mennyire hasonló hozzánk! Hite nem érte el imáinak nagyságát. Éveken keresztül imádkozott; most válasz érkezett imáira, és nem tudta elhinni! "Vén vagyok", mondja Gábrielnek. Van valami szomorú és panaszos ebben. "Én Gábriel vagyok", válaszolja az angyal, és megfeddi hitetlensége miatt. Isten színe elől a szent követ eljött az imáira adott válasszal, és ő nem akarja elhinni. Közülünk milyen sokan láthatjuk meg mindebben saját tükörképünket!