Igehely (történet): Vakon született ember meggyógyítása Jn 9.
Aranymondás: 2Móz 15,26 Én, az Úr vagyok a te gyógyítód.
Óracél: Értsék meg, hogy Jézus Krisztus a betegségek fölött áll, hatalma van meggyógyítani a betegeket és meg is akarja ezt tenni.
Központi üzenet: Jézus Úr minden betegség felett.
Hangulatkeltő játék: Vakjáték Bekötjük egy gyermek szemét. A többiek szabadon mozognak körülötte. A „vak” megpróbál valakit megfogni, ha sikerül, a megfogott énekelve kérdezi: Ki vagyok? Ha felismeri a hangja alapján, akkor cserélnek. A következő gyermeknek már tapintás alapján kell rájönnie, kit fogott meg. A többiek közben énekelhetik a kis dalocskát: Láss, láss, láss, szembekötve láss! Mondd meg nekem, ki vagyok én, ujjaiddal láss! Próbálhatjuk egyszerre több (v. az összes) gyerekkel.
Mit tapasztalt a bekötött szemű gyermek, ha nem látta a társait?
Mit jelent testileg vaknak lenni? Milyen problémái vannak egy vak embernek? Vaknak lenni annyi, mint nélkülözni a világosságot. Ha van testi vakság, létezik-e lelki vakság? Mit jelenthet az? Mit nem lát meg a lelkileg vak ember?
Lelkileg vaknak lenni annyi, mint nélkülözni a világ világosságát, az Úr Jézust. Csak Ő tudja a „vakok” szemét „megnyitni”. Mit tehetsz te azért, hogy lelki szemed megnyíljék? Imádkozz érte, tanulmányozd a Bibliát, figyelj az Úr vezetésére!
Dicsőítés – énektanítás: Kinyitom a számat (Pintér Béla, Gyerexáj)
Előzmények:
Az Úr Jézust a lombsátor-ünnepen a templomban hevesen támadták ellenségei. Hogy bevádolhassák, a farizeusok és írástudók egy házasságtörő asszonyt vittek hozzá, hogy ítélje el.
Bibliai történet: Vakon született ember meggyógyítása
Jn.9 Egyszer útközben Jézus meglátott valakit, aki születésétől fogva vak volt. 2 Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, kinek a bűne miatt született ez vakon? A szülei vétkeztek, vagy ő maga?”
Tipikus emberi tulajdonság, hogy kíváncsiak vagyunk mások bűneire. Jobb lenne, ha elgondolkodnánk saját bűneinken, és szomorkodnánk azok miatt.
3 Jézus így felelt nekik: „Egyik sem! Sem ő, sem a szülei nem vétettek — nem emiatt született vakon. Azért történt így, hogy Isten rajta mutassa meg hatalmát.
Jézus ezzel nem azt akarta mondani, hogy a vak és szülei sohasem vétkeztek. De semmi olyan különlegeset nem követtek el, ami miatt a gyermeknek vakon kellett volna születnie. Betegség, terheltség, halál, továbbá minden nyomorúság a Földön valóban a bűn egyetemes következménye (gondoljunk a bűnesetre; 1Móz 3), de nem mindig az egyéni bűn következménye.
A vak meg fog gyógyulni. Az Úr Jézus tudta ezt. Ezzel, s Krisztus minden gyógyításával és földi munkásságával Isten neve dicsőíttetik.
4 Amíg nappal van, el kell végeznem azokat a feladatokat, amelyeket az Atya bízott rám, aki elküldött. Majd eljön az éjszaka, és akkor senki sem dolgozhat. 5 Amíg ezen a világon vagyok, én vagyok a világ világossága.”
Amíg lehet, Ő azt teszi, amit az Atya Isten rábízott. De eljön az idő, amikor nem munkálkodhat tovább, amikor elmúlik a jóakarat ideje („az emberekhez jóakarat”; Lk 2,14). Addig Ő a világ világossága, „az igazság napja”, akinek „sugarai gyógyulást hoznak” (Mal 3. 20 De fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak. Úgy ugrándoztok majd, mint a hizlalóból kiszabadult borjak. )
Ez virradt fel szó szerint a vakon született ember számára. Vigyázzunk, Jézus csak a tanítványokhoz szólt.
6 Ezután a földre köpött, sarat készített, s azt a vak férfi szemére kente. 7 Azt mondta neki: „Menj, és mosakodj meg a Siloám-medencében!” (A „Siloám” azt jelenti: küldött.) A vak elment, megmosakodott, és amikor visszajött, már látott.
A férfi hittel teljesítette a parancsot. Melyik „értelmesen gondolkodó” ember botorkálna végig sárral vak szemén Jeruzsálem kanyargós utcáin, hogy megmossa szemét a Siloám-tavában? Ezt csak azt teszi, aki valóban hisz abban, aki a parancsot adta: a világ világosságában!
8 A szomszédai, és akik előzőleg látták őt koldulni, ezt kérdezték: „Nem ő az, aki itt szokott koldulni?”
9 Néhányan azt mondták, hogy ő az. Mások úgy gondolták, hogy nem, csak hasonlít rá. A koldus megmondta: „Én vagyok az!”
10 Ekkor ezt kérdezték tőle: „Hogyan gyógyult meg a szemed?”
11 Ő pedig így válaszolt: „Egy Jézus nevű EMBER sarat kent a szememre, és azt mondta: »Menj, és mosakodj meg a Siloám-medencében!« Én pedig elmentem, megmosakodtam, és most látok.”
12 „Hol van az az ember?” — kérdezték. „Nem tudom” — felelte.
A farizeusok kihallgatják a vakon született embert
13 Ezután a koldust, aki nemrégen még vak volt, elvitték a farizeusokhoz. 14 (Amikor Jézus sarat készített, és meggyógyította a vak szemét, éppen szombat volt.) 15 A farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan gyógyult meg.
Ő pedig így felelt nekik: „Sarat kent a szememre, megmosakodtam, és most látok.”
16 Néhány farizeus azt mondta: „Az az ember nem Istentől való, mert nem tartja meg a szombatot.”
„De hogyan tehetne egy bűnös ilyen csodát?” — kérdezték mások. Ebből azután vita kerekedett közöttük.
17 Ekkor újból a vakon születetthez fordultak: „Hát te mit mondasz róla most, hogy meggyógyította a szemedet?” „Azt, hogy PRÓFÉTA” — felelte ő.
18 A vallási vezetők ekkor kétségbe vonták, hogy ez az ember valóban vakon született, és csak később gyógyult meg a szeme. Ezért odahívták a szüleit, és 19 megkérdezték tőlük: „Ez a fiatok, és valóban vakon született? Ha igen, akkor hogyan lehetséges, hogy most lát?”
20 A szülők ezt felelték: „Igen, ő a mi fiunk, és valóban vakon született, 21 de azt nem tudjuk, hogyan lehetséges, hogy most lát. Azt sem tudjuk, hogy ki gyógyította meg. Kérdezzétek őt, hiszen már felnőtt, majd ő megmondja!” 22 A szülők ezt azért mondták, mert féltek a vallási vezetőktől. Azok ugyanis már megegyeztek abban, hogy ha valaki Messiásnak mondja Jézust, azt ki kell tiltani a zsinagógából. Ezért mondták a szülők: 23 „Kérdezzétek őt, hiszen már felnőtt, majd ő megmondja!”
24 Ekkor a vallási vezetők másodszor is magukhoz hívatták azt, aki meggyógyult, és azt mondták neki: „Adj dicsőséget Istennek, és mondd meg az igazat! Mi tudjuk, hogy az az ember bűnös.”
Csúcspont:
25 Ő így felelt: „Azt nem tudom, hogy bűnös-e vagy sem, de azt tudom, hogy vak voltam, most pedig látok.”
26 Ekkor újra megkérdezték tőle: „Mit tett veled? Hogyan gyógyította meg a szemedet?”
27 „Már mondtam nektek, de nem hittetek nekem! Miért kérdezitek újra? Talán ti is a tanítványai akartok lenni?” — válaszolta.
28 Ekkor azok nekitámadtak, és sértegetni kezdték: „Te vagy az ő tanítványa! Mi Mózes tanítványai vagyunk! 29 Azt tudjuk, hogy Mózeshez szólt Isten, erről meg azt sem tudjuk, honnan jött.”
30 Az meg így válaszolt: „Hát, ez igazán nagyon különös! Azt sem tudjátok, hogy honnan jött, mégis megnyitotta a szememet! 31 Isten a bűnösöket nem hallgatja meg, igaz? De aki istenfélő, és teljesíti Isten akaratát, azt meghallgatja. 32 Soha senki nem hallott még olyat, hogy egy vakon születettnek a szemét valaki meggyógyította volna! 33 Ha az az ember nem Istentől jött volna, nem tudott volna segíteni rajtam!”
34 A vallási vezetők azonban letorkolták: „Te akarsz tanítani minket, aki mindenestül bűnben születtél?” Ezután kiközösítették a zsinagógai közösségből.
(Messiási csoda egyike ez) Azért jöttem, hogy a vakok lássanak
35 Jézus megtudta, hogy a vallási vezetők kitiltották ezt az embert a zsinagógából. Ezután találkozott vele, és megkérdezte tőle: „Hiszel-e az Emberfiában?”
36 Ő megkérdezte: „Ki az, Uram? Mondd meg, hogy higgyek benne!”
37 „Már láttad őt. Én vagyok az, aki veled beszélek” — válaszolta Jézus.
38 Erre a férfi ezt felelte: „Hiszek, URAM!” — leborult Jézus előtt, és IMÁDTA őt.
39 Jézus ekkor azt mondta: „Azért jöttem a világra, hogy ítéletet tartsak: hogy akik vakok voltak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek.”
40 Meghallotta ezt néhány farizeus, akik Jézus közelében voltak, és megkérdezték tőle: „Hogyan?! Talán mi is vakok vagyunk?”
41 Jézus ezt felelte: „Ha vakok lennétek, nem volnátok bűnösök. De mivel azt mondjátok, hogy láttok, bűnösök maradtok.”
Aki lát, ismeri bűnét; aki nem lát, nem ismeri. Aki megismeri bűnét, ráébred, hogy szüksége van az Üdvözítőre; aki nem ismeri meg azokat, azt gondolja, meglehet Üdvözítő nélkül is
Lk 12. 47 Az a szolga, aki ismerte ura akaratát, és nem fogott hozzá teljesítéséhez, vagy nem cselekedett akarata szerint, sok verést kap; 48 aki viszont nem ismerte ura akaratát, és úgy cselekedett verést érdemlő dolgokat, az kevés verést kap. Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.”
Róm 3. 21 Most pedig a törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről bizonyságot is tesznek a törvény és a próféták. 22 Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség: 23 mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. 24 Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által. 25 Mert az Isten őt rendelte engesztelő áldozatul azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát megmutassa. Isten ugyanis az előbb elkövetett bűnöket elnézte 26 türelme idején, hogy e mostani időben mutassa meg igazságát: mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz. 27 Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné vált. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit „törvénye” által. 28 Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül. 29 Vagy Isten kizárólag a zsidóké? Nem a pogányoké is? Bizony, a pogányoké is; 30 mert egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből, a körülmetéletlent pedig hit által. 31 Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Szó sincs róla! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek.
Megjegyzések:
Jézus a „vakok” szemét megnyitja – A vakon született ember szemének megnyitását tekinthetjük olyan ember példájának, aki születésétől fogva lelki vak, és akinek a szemét meg kell nyitni, hogy Jézusban Megváltóját lássa meg. Akkor majd mondhatja: „Egyet tudok: bár vak voltam, most látok.”
(Gondoljunk a Jn 6,37-re, ahol Jézus azt mondta: „Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el.”)
Látni a világ világosságát– A meggyógyult vak azt élte át, amit mindenki, amikor Krisztust úgy ismeri meg, mint Üdvözítőjét.
Bizonyságtétel és kiközösítés:
A vakon született számára már az is próbatétel volt, hogy sáros szemekkel végig kellett mennie Jeruzsálem utcáin a Siloám tavához, és ott megmosakodni. Hitének megvallása. Aztán jöttek a szomszédok, ismerősök. Ám a nemrég gyógyult ember az ő hitetlen kérdéseik előtt is állta a sarat. Nem tagadta meg gyógyítóját.
Végül őt vezették a farizeusok – a szombatnap őrei – elé. S ő egyre bátrabban (ember, próféta, ÚR) tett bizonyságot gyógyítójáról, mígnem... kiközösítették. Ám a történet nem ért véget ezzel, mert akkor jött Jézus, aki közösséget vállalt az érte szenvedővel.
Kinyitom a számat:
Kinyitom a számat / és elmondom bátran, / amit az Úr tett velem,
kinyitom a számat / és elmondom bátran, / minden ember hallja meg!
Kinyitom a számat / és elmondom bátran, / amit az Úr tett velem,
kinyitom a számat / és elmondom bátran, / milyen jó az én Istenem!
rap:
Földön, vízen, levegőben / akárhol is legyek, / kinyitom a számat / és bátran bizonyságot teszek.
Zsákutcában, vagy a város főterén, / elmondom hogy van remény.
Villamoson utazva, / vagy trolibuszon állva, / lenn a magyar tengernél / egy balatoni bárban,
kinyitom a számat és hirdetem, / hogy él az én Istenem.
refr.
rap:
Ne csak a fogorvosnál nyisd nagyra a szádat, / mondd el a jóhírt fűnek és fának!
Nagy parti készül a mennybe' fenn, /minél több ember ott legyen.
Lehet öreg, vagy fiatal, csecsemő, vagy bébi, / Isten nem a külsőt, hanem a szívedet nézi.
Ne mondd azt, hogy kicsi vagyok, gyenge, félénk, öreg,
mert hogyha te nem beszélsz, majd beszélnek a kövek!
Jegyzetek:
Koldus – Jézus napjaiban sok koldus volt, többségük fogyatékos, pl. sánták és vakok. Hogy a koldulást megakadályozzák, az 5Móz 15,4-ben az a parancs áll, hogy az izráeliták között nem lehet koldus. Ez természetesen azt jelentette, hogy közösen kellett gondoskodni a szegényekről. A Zsolt 109,10-ben a bűnösök bűne, ha gyermekeiket koldulni hagyják. A koldulás szégyen volt Izráelben: a Lk 16,3-ban a hamis sáfár azt mondja, hogy szégyellné, ha elbocsátása után koldulnia kellene.
Születés előtt való vétkezés – A rabbiknál az a felfogás uralkodott, hogy egy gyermek már az anyaméhben vétkezhet. Az 1Móz 25,22–26-ra és a Zsolt 58,4-re hivatkoztak. Ézsau ugyanis már az anyaméhben meg akarta ölni Jákóbot. Ez a felfogás ellenkezik a Jer 31,29–30-cal és az Ez 18,2–4-gyel, ahol Isten minden embert személyesen tesz felelőssé a bűnéért.
Siloám – Az Ézs 8,6-ban „Silóah”, a Neh 3,15-ben pedig „Selah-tó”. Áház vagy Ezékiás király ásatta Kr.e. 700 körül a földalatti vízrendszer egyik részeként, éppen úgy, mint Ezékiás alagútját. A tavacska még ma is megvan az Ofel-domb lábánál, mely déli nyúlványa a templomhegynek, közel ahhoz a ponthoz, ahol a Hinnóm és Jósáfát völgye találkoznak. A víz, mely az Ofel alatt földalatti mederben folyik oda, a Szűz-forrásból ered, mely feljebb a Jósáfát völgyében van. Úgy hitték, hogy ez a forrás a templom alól tör elő. Így ennek bizonyos lelki értelme lenne: a Siloám vizében való mosakodás egyfajta „keresztség”, a bűn lemosásának szimbóluma.
Kiközösítés a zsinagógából – Zsidó bírósági ítélet, melyet a nagytanács hozott. Még ma is fennáll. Azt, aki nem élt az Írás és Mózes törvénye szerint, kiközösítették. Nem járhatott többé a templomba és a zsinagógákba. Ha utána még gyermekei születtek, azokat nem metélhették körül (és így pogányoknak tekintették őket); házasságkötésnél és temetésnél nem végezhette el a rabbi a kötelező szertartást. Ez tehát az exkommunikáció totális formája volt. Az igazságos kiközösítés nagyon komoly dolog. Jézus azt mondta erről a tanítványainak: „Amit feloldasz a földön, oldva lesz az a mennyekben is” (Mt 16,19). Nagyon rossz, ha ezt igazságtalanul teszik. Gondoljunk csak a Jn 16,2-re, ahol Jézus azt mondja tanítványainak: „A zsinagógákból kizárnak titeket.”
Beszélgetés / játék: Tegyünk fel kérdéseket a gyerekeknek, melyek arra irányulnak, hogy megértették-e a szöveget. Mikor vakult meg az ember? Mit tett vele Jézus? Mit mondott neki Jézus? Mit tett a vak ember? Mit szóltak a gyógyulásához azok, akik ismerték őt? Mit szóltak a csodához a farizeusok? Mi történik, amikor a meggyógyult ember újra találkozik Jézussal?
Alkalmazás: Ez a csoda egyike a jeleknek, melyekről János beszél evangéliumában. Magyarázzuk el a tanulóknak, hogy mit értünk jel alatt. Beszéljük meg, hogy a farizeusok miért voltak annyira elutasítóak Jézussal a csoda kapcsán, illetve, hogy mit jelentett akkoriban kiközösítettnek lenni. Beszélgessünk arról, hogy Jézus Úr minden betegség felett, imádkozzunk közösen a csoportban, illetve a környezetünkben élő beteg fiatalokért.
Comments