"Intünk... hogy hiába ne vegyétek az Isten kegyelmét" (2Kor 6,1).
Az a kegyelem, amit tegnapra kaptál, nem elég a mai napra. A kegyelem Isten túláradó jósága; mindig számíthatsz arra, hogy a kegyelem itt van, és hogy meríthetsz belőle. "Sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban" (4): azaz minden olyan helyzetben, amikor a türelmünk van próbára téve. Nem mulasztod-e el, hogy ilyenkor megragadd az Isten kegyelmét? Azt mondod: "Ó, jól van, most nincs rá szükségem." Nem arról van szó, hogy imádkozol-e, vagy Istent segítségül hívod-e, hanem arról, hogy az Ő kegyelmét elfogadod-e most! Mi az imádságot munkára való előkészítésnek tekintjük, pedig a Biblia sohasem mondja ezt. Az imádság arra való, hogy behatoljunk Isten kegyelmébe. Ne beszélj így: "Majd csak kibírom, míg félrevonulhatok imádkozni" - imádkozz most: meríts erőt a kegyelemből most, amikor szükséged van rá. Az imádság a leggyakorlatibb dolog, nem pedig a mi kegyességünk visszahatása. Végső soron az imádságból tanulunk meríteni Isten kegyelméből.
"Vereségben, tömlöcben, háborúságban, küzdésben" (5): mindebben mutasd meg, hogy ha merítesz a kegyelemből, akkor önmagad és mások előtt is csodává leszel. Vedd most a kegyelmet, ne később. Egy szó van a lelki szótárban: most. A körülmények vihetnek, ahova akarnak, meríts mindig Isten kegyelméből, bármilyen helyzetben vagy is. Isten kegyelmének egyik legerősebb bizonyítéka benned az, ha a megaláztatást el tudod viselni anélkül, hogy az Ő kegyelmén kívül valami másnak a legkisebb nyoma is lenne rajtad.
"...akiknek semmijük sincs..." (10). Sohase tarts vissza magadnak valamit. Add oda a legjobbat is, amid van és maradj mindig szegény! Nem kell ügyesen és óvatosan szorongatnod az Istentől kapott kincset. Ez a győzelmes szegénység.
2Korintusi 6.1(EFO) Mint Isten munkatársai, kérünk benneteket, hogy úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták Isten kegyelmét! 2 Mert ő mondja: „A kegyelem idején meghallgattalak, az üdvösség napján megsegítettelek.” Bizony, most van a kegyelem ideje! Most van az üdvösség napja! 3 Azt akarjuk, hogy az emberek ne mondhassanak semmi rosszat a szolgálatunkról, ezért igyekszünk elkerülni, hogy megütközést okozzunk bárkinek is. 4 Minden dologban úgy ajánljuk magunkat, mint Isten szolgái, akik türelmesen elviseljük a nehéz körülményeket, a szorult helyzeteket, a bajokat és a nélkülözést. 5 Bizony, előfordul, hogy megvernek vagy börtönbe zárnak bennünket, és a tömeg ellenünk támad. Keményen dolgozunk, néha még sincs mit ennünk, néha pedig éjjel sem alhatunk. 6 Mi valóban Isten szolgái vagyunk! Ezt bizonyítja, hogy senki sem vádolhat bennünket bűnnel, ezt bizonyítja a tudásunk, a türelmünk, jóságunk, a bennünk élő Szent Szellem. Ezt bizonyítja a képmutatás nélküli szeretetünk, 7 az igazság üzenete, amit hirdetünk, és Isten ereje, amely megmutatkozik rajtunk keresztül. Ezt bizonyítja, hogy szellemi értelemben fel vagyunk fegyverkezve az igazságosság támadó és védekező fegyvereivel. 8 Az emberek néha dicsérnek, máskor szidalmaznak bennünket. Van, aki rosszat, van, aki jót mond rólunk. Néha csalóknak tartanak minket, pedig csak az igazat mondjuk. 9 Sokan egyáltalán nem törődnek velünk, mások pedig jól ismernek. Néha úgy látszik, már közel vagyunk a halálhoz, mégis élünk! A szenvedések sokszor megviselnek, de mégsem ölnek meg bennünket! 10 Sok szomorúság ér bennünket, ugyanakkor mégis tele vagyunk örömmel. Igaz, hogy a pénztárcánk majdnem üres, mégis, sokakat mi tettünk gazdaggá. Valóban nincs semmi vagyonunk, mégis minden a miénk!