Jákob legidősebb fiát kezdetben jó embernek ismertük meg, mert megpróbálta Józsefet megvédeni a gyűlölettől, a többi testvér gonosz szándékától, hogy később kiszabadítsa és biztonságban visszaadja apjának, 1Móz 37,27-30. Úgy tűnik, őszintén elkeseredett, amikor felfedezte, hogy a testvérek eladták Józsefet az izmaelitáknak. Később meggyőződött bűnének rettenetes voltáról, és arról, hogy ennek a bűnnek a következményei visszaszálltak a saját fejére az Úr munkája nyomán, 1Móz 42,22. Ő az, aki felajánlja két fiát, hogy garantálja Benjámin biztonságát, amikor másodszor is kénytelenek visszatérni Egyiptomba, 1Móz 42,37.
Úgy látszik azonban, hogy jelleme ingatag volt, mert:
- Láthatóan magáévá tette anyja babonáit, 1Móz 30,14.
- Hiányzott az erkölcsi bátorsága ahhoz, hogy teljesen szembeszálljon testvéreinek szándékával, és hogy ezt követően becsapják Jákobot, 1Móz 37,22.31-32. Nagy szüksége van a hívő embernek arra, hogy bátran kiálljon meggyőződéséért, és kész legyen felszólalni napjaink gonoszsága ellen.
- Tönkretette jellemét az, hogy magáévá tette apja ágyasát, Bilhát, és vérfertőzést követett el, 1Móz 35,22. Jákob ezt sohasem felejtette el. Az ostobaság néhány pillanata lerombolhatja egy egész élet jó hírét, bár kétségtelen, hogy az Úrtól való elhidegülésnek kellett végbemennie ahhoz, hogy egy ilyen tettet elkövessen. Mennyire szükségünk van arra, hogy vigyázzunk!
Jákób a következőképpen foglalja össze jellemét: "Rúben, te elsőszülöttem, erőm, tehetségem zsengéje, első a méltóságban, első a hatalomban. Állhatatlan, mint a víz, nem leszel első, mivel atyád ágyába léptél fel: akkor megfertőztetted! Nyoszolyámba lépett ő", 1Móz 49,3-4.
Itt van tehát egy ember, aki birtokában volt néhány jó tulajdonságnak, de sajnos állhatatlan volt; a víz állhatatlanságával jellemezhető. Ezért elveszíti kiváltságát és az elsőszülöttséggel járó kettős részt, amely átszáll Józsefre és gyermekeire, 1Móz 48,20.
Az ítélőszéknél jutalmat azok fognak kapni, akik hűségesek és állhatatosak maradnak szent, odaszentelt életben, Krisztusért.