Skip to main content

08.21 Dániel hűsége

OLVASNIVALÓ: 
Dániel 6,1-28

Belsazár korai halálát követően Dárius került a trónra. Azonnal hozzálátott új kormányzásának és adminisztrációjának kiépítéséhez az országban. Mint minden "rendszerváltozás" esetén, voltak előléptetések és alacsonyabb osztályba helyezések, körös-körül sok irigységgel. Dániel életpályája kifogástalan volt, és jelleme kritikán felüli, ezért amikor az új kinevezések megtörténtek, Dániel lett az első főkormányzó. Nyilvánvalóan voltak mások is, akik Dániel posztjára pályáztak, és az új hatalmi pozíciók kihirdetése után arra törekedtek, hogy Dánielt megbuktassák.

A Szent Szellemnek Dánielről szóló bizonyságtétele mintát állít mindenki elé, aki felelősséget vállal akár világi, akár szellemi körökben: "Igyekeztek okot találni Dániel ellen a birodalom dolgai miatt; de semmi okot vagy vétket nem találhattak; mert hűséges volt, és semmi fogyatkozás, sem vétek nem találtatott benne." Dán 6,4. Az ellenség azonban nagyon éber. Az első fejezetben megpróbálkozik Dániel beszennyezésével, de megszégyenül; a második fejezetben arra törekszik, hogy elpusztítsa, a hatodik fejezetben azonban arra igyekszik, hogy megszakítsa Istennel való közösségét imádságának leállításával. Fontos megfigyelni, hogy Dániel a kormányzásban nagyon felelősségteljes pozíciót foglalt el, amely igen nagy felelősséggel járt, azonban sohasem engedte, hogy Istennel való közösségét az élet dolgai károsan befolyásolják. Miután ily módon sikeresen fenntartotta Istennel való közösségét elfoglalt időkben is, ez az istenfélő és elengedhetetlen gyakorlat most az életébe is kerülhet. Meg kell értenünk, hogy az ország törvényével kapcsolatos felelősségünknek, bármennyire is fontos, a második helyre kell kerülnie Isten Igéjének utasításaival szemben. Dániel kinyitotta ablakát Jeruzsálem felé, a hely felé, amelyet nagyon szeretett, és ahol Isten végül beteljesíti majd szándékait, és ahova Dániel vágyakozott. Háromszor imádkozott naponta, arra tanítva minket, hogy az ő közösségében teljesség volt, és az a tény, hogy ezt tette ugyanúgy, mint annak előtte, bizonyította a régi időben Istennel való közösségének következetességét. A király nemtetszése, kollégáinak vádaskodása, végül pedig az oroszlánok verme semmit sem tehetett, hogy eltántorítsa ezt a férfit naponkénti Istenhez való odaszánásától. Az eredmény pedig - "ennek a Dánielnek jó szerencsés lett dolga a Dárius országában és a perzsa Czírus országában", Dán 6,28. Őrizzük meg Istennel való közösségünket, és tegyük minden világi felelősségünket a második helyre!