MAI olvasnivalónkban Józsefet visszatekinteni és előrenézni látjuk.
(I.) Hit által képes volt áttekinteni Isten tévedhetetlen gondviselését a múltban. József testvérei féltek attól, hogy apjuk halála József velük való bánásmódjában drasztikus változást fog jelenteni, vö. 27,41, következésképpen bűnvalló üzenetet küldtek neki, amelyet hamarosan az követett, hogy személyesen ajánlották fel szolgálatukat. Egyszer hajlandóak voltak Józsefet rabszolgává tenni, 37,27-28, most azonban hajlandóak voltak arra, hogy ők legyenek neki rabszolgái! József sírva fakad, 17. v., ami elárulja, milyen fájdalmasan érintette, hogy bocsánatának és jóakaratának őszinteségében kételkedtek. Kevés olyan dolog van, ami keservesebb és felzaklatóbb egy ember számára, mintha azok értik félre és kételkednek benne, akiket legjobban szeret. József testvérei iránti érzelmeit azonban nem befolyásolták az ő megalapozatlan félelmeik. Világossá tette, hogy nem kíván bosszút állni rajtuk, felismerve, hogy ő nincs „Isten helyzetében", vö. 30,2; 2Sám 5,7, akié egyedül a bosszúállás, 19. v. A Róm 12,19-cel együtt. Látta, hogy Isten felülbírálta azok gonosz szándékait őellene és sokak javára fordította, 20. v.; vö. 45,5-9. Annak tudata, hogy a szuverén Úr mindig megtehette, hogy az „átkot áldásra fordította", Neh 13,2, töltse el szívünket bizalommal és békességgel.
(II.) Hit által József képes volt megnyugodni Isten csalhatatlan ígéreteiben a jövőre nézve. József, noha a föld leghatalmasabb nemzeténél magas hivatalt töltött be, nem tekintette megfelelő helynek Egyiptomot saját temetésére. Csak életének első 17 évét töltötte Kánaánban és most 110 éves volt, így az országgal kapcsolatos emlékei homályosak és hiányosak lehettek. Mindazáltal József számára Kánaán volt az atyáinak tett isteni ígéretek országa! Annak biztos tudatában, hogy Isten hű marad szövetségéhez, „Hit által... József... az ő tetemeiről rendelkezett", Zsid 11,22; vö. 2Móz 13,19; Józs 24,32. Az 1Móz eleje feljegyzi a halál megjelenését a világban, vö. Róm 5,12; talán ideillik, hogy a vége egy koporsóra utaljon! Örvendezzünk ma annak, hogy miközben a Szentírás első könyve egy koporsó említésével végződik, az utolsó könyv vége felé ígéretet nyerünk: „és a halál nem lesz többé", Jel 21,4.
1Móz.50. 14 És visszatére József Égyiptomba, ő, és az ő atyjafiai, és mind azok, kik vele fölmentek vala az ő atyjának temetésére, minekutána eltemette az ő atyját. 15 A mint láták József bátyjai, hogy az ő atyjok meghalt, ezt mondják vala: Hátha gyűlölni fog minket József, és visszaadja nékünk mindazt a gonoszt, a mit rajta elkövettünk. 16 Izenetet küldének azért Józsefhez, mondván: A te atyád megparancsolta nékünk az ő holta előtt, mondván: 17 Így szóljatok Józsefhez: Kérünk téged, bocsásd meg a te atyádfiainak vétkét és bűnöket, mert gonoszul cselekedtek te ellened. Most azért bocsásd meg azoknak vétkét, a kik a te atyád Istenét szolgálják. József pedig sír vala, mikor ezt mondák néki. 18 Járulának pedig ő hozzá az ő testvérei is, és leborúlának előtte és mondának: Ímé mi a te szolgáid vagyunk. 19 József pedig monda: Ne féljetek: avagy Isten gyanánt vagyok-é én? 20 Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani, hogy cselekedjék úgy a mint ma, hogy sok nép életét megtartsa. 21 Most annakokáért ne féljetek: Eltartalak én titeket és a ti gyermekeiteket. És megvígasztalá őket és szívökre beszéle. 22 József pedig Égyiptomban lakozék; mind ő, mind az ő atyjának házanépe. És éle József száz tíz esztendeig. 23 És látá József Efraimtól harmad ízben való fiait. Manasse fiának Mákhirnak is születtek József térdén gyermekei. 24 És monda József az ő testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonnyal meglátogat titeket és felvisz titeket e földről arra a földre, melyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak. 25 És megesketé József Izráel fiait, mondván: Mikor az Isten titeket bizonnyal meglátogat, vigyétek fel innen az én tetemeimet magatokkal. 26 És meghala József száz tíz esztendős korában, és bebalzsamozák, és koporsóba tevék Égyiptomban.
1Móz.27. 41 Gyűlöli vala azért Ézsaú Jákóbot az áldásért, a melylyel megáldotta vala őt az ő atyja, és monda Ézsaú az ő szívében: Közelgetnek az én atyámért való gyásznak napjai, és akkor megölöm az én öcsémet Jákóbot.
1Móz.37. 27 Jertek adjuk el őt az Ismáelitáknak, és ne tegyük reá kezünket, mert atyánkfia, vérünkből való ő. És hallgatának rá az ő atyjafiai. 28 És menének arra Midiánita kereskedő férfiak, és kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: azok pedig elvivék Józsefet Égyiptomba.
1Móz.30. 2 Felgerjede azért Jákób haragja Rákhel ellen, és monda: Avagy Isten vagyok-é én, ki megtagadta tőled a méhnek gyümölcsét.
2Sám.5. 7 Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az immár a Dávid városa.
Róm.12. 19 Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.
1Móz.45. 5 És most ne bánkódjatok, és ne bosszankodjatok azon, hogy engem ide eladtatok; mert a ti megmaradástokért küldött el engem Isten ti előttetek. 6 Mert immár két esztendeje, hogy éhség van e földön, de még öt esztendő van hátra, melyben sem szántás, sem aratás nem lesz. 7 Az Isten küldött el engem ti előttetek, hogy míveljem a ti megmaradásotokat e földön, és hogy megmenthesselek titeket nagy szabadítással. 8 Nem ti küldöttetek azért engem ide, hanem az Isten, ki engem a Faraó atyjává tett, és egész házának urává, és Égyiptom egész földének fejedelmévé. 9 Siessetek és menjetek fel atyámhoz, és mondjátok néki: Ezt mondja a te fiad József: Az Isten engem egész Égyiptomnak urává tett, jőjj le én hozzám, ne késsél.
Neh.13. 2 Mivelhogy nem mentek vala eleikbe Izráel fiainak kenyérrel és vízzel, sőt bérbe fogadták ellenök Bálámot, hogy őket megátkozná, de a mi Istenünk az átkot áldásra fordítá.
Zsid.11. 22 Hit által emlékezett meg élete végén József az Izráel fiainak kimeneteléről, és az ő tetemeiről rendelkezett.
2Móz.13. 19 És Mózes elvivé magával a József tetemeit is, mert megesketvén megeskette vala Izráel fiait, mondván: Meglátogatván meglátogat titeket az Isten, akkor az én tetemeimet felvigyétek innen magatokkal.
Józs.24. 32 A József csontjait pedig, a melyeket felhoztak vala Izráel fiai Égyiptomból, eltemették Síkemben, a mezőnek abban a részében, a melyet szerzett vala Jákób Hámornak, a Síkem atyjának fiaitól száz pénzén; és lőnek a József fiainak örökségévé.
Róm.5. 12 Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek;
Jel.21. 4 És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.