KÓRÉ, a nagy összeesküvés vezetője Kéhát családjából származó lévita volt, aki a sátor legszentebb dolgaiért volt felelős, 1. v.; 4Móz 4,4-15.
Maga mellé vett három rúbenitát 250 főemberrel együtt, és felkelést szított, 1-2. v. Fontos, hogy „Kéhát", akinek családjához Kóré tartozott, azt jelenti, hogy „gyülekezet", és „Kóré" talán azt, hogy halott szellemű, míg a három rúbenita társ, az elvetett elsőszülött leszármazottai egyszerűen elégedetlenkedők voltak. Szomorú, de néha manapság a gyülekezeti életben néhány testies gondolkodású tag ugyanúgy áruló lesz, mint Kóré volt, mások pedig elégedetlenkednek, mint ahogyan a rúbeniták tették. Mindkettő bomlasztó hatású.
Amikor összegyülekeztek „Mózes ellen és Áron ellen" ezek a lázadók, ezt mondták: „Sokat tulajdonítotok magatoknak", 3. v., noha az Úr hívta el és tette alkalmassá ezt a két vezetőt, akik mindketten Krisztus, mint Úr és Pap előképei. Mózes találó módon megkérdezte tőlük, mint lévitáktól: „Avagy keveslitek-e azt... hogy szolgáljatok az Úr sátorának szolgálatában...?" Mózes így folytatta: „hanem még a papságot is kívánjátok?", 8-10. Kórénak és társainak célja nem az volt, hogy a sátorban szolgáljanak, ahogyan az Úr kijelölte, hanem papi pozícióra törekedtek.
Mózes utasításai szerint ezek a lázadók sátraik előtt álltak, „és megnyitotta a föld az Ő száját", és ezek a lázadó emberek „alászálltak... elevenen a pokolra" 31-34. v. Kóré gyermekei kivételt képeztek, 4Móz 26,11. Kórénak és a fő lázadóknak a tragédiája, akik a testi halál megtapasztalása nélkül szálltak alá a seolba, profétikus jelentőséggel bír. Amikor Krisztus újra eljön uralkodói hatalomban, „a fenevad... és a hamis próféta... elevenen a kénkővel égő tüzes tóba vettetnek", Jel 19,20.
Bár mi hajlamosak vagyunk csekély figyelmet szentelni Kóréra és összeesküvésére, Júdás egybeveszi őt két másik bűnös jellemmel, Júd 11. v., méghozzá nem is időrendi sorrendben, hogy bemutassa a korszak végén bekövetkező szellemi hanyatlást és figyelmeztessen miatta: Káin önfejűen cselekedett, Bálám meggazdagodásra törekedett, Kórénak pedig önfelmagasztalás volt a célja. A prófétai figyelmeztetésen kívül gyakorlati figyelmeztetést is kapunk Kóré történetéből: ne törekedj olyan munkát végezni, amelyet az Úr nem jelölt ki számodra!
4Móz.4. 4 Ez a tennivalója Kehát fiainak a gyülekezet sátránál a legszentségesebb dolgokkal:
4Móz.26. 11 De Kórah fiai nem haltak meg.
Jel.19. 20 És foglyul esett a fenevad és vele együtt a hamis próféta, aki a jeleket tette előtte, amellyel megtévesztette azokat, akik a fenevad bélyegét felvették, és akik imádták annak képmását. Mindkettő élve vettetett a kénkővel égő tüzes tóba.
Júd.1. 11 Jaj nekik, mert a Kain útján indultak el, bérért Bálám tévelygésére adták magukat, és Kóré lázadásával vesztek el.