Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
Jeremiás 26,1-24.

JERÉMIÁS SZOLGÁLATA bánatba merült. Minthogy kinevették küldetését, megtérés nem volt. Az Úrtól származó minden üzenet növekvő ellenségeskedést eredményezett a nép részéről. Passúr megverette és börtönbe záratta, 20,2. Ez az üldözés mélyen beleégett a próféta tudatába. Csalódottnak és becsapottnak érezte magát, 20,7-8. Mai olvasmányunk áttekinti megbízatásának teljesítését, és annak árát.

Az 1-3. v. írja le a Jerémiásra bízott vádat. Figyeljük meg a próféta hűségével kapcsolatban támasztott feltétlen igényt. Megalkuvás nem volt megengedve: „mondd el... mindazokat az Igéket, amelyeket parancsoltam néked, hogy mondd el nékik. Egy szót se hagyj el!", 2. v. Miért támasztott Isten ilyen súlyos követelményt szolgájával szemben? Nyilvánvaló, hogy Isten azt akarta, hogy a nép bűnbánatot tartson, 3. v. Csak hűséges szavakkal keményen meghökkentve őket lehetett Isten igényeit kielégíteni. Igéje pörölyhöz volt hasonló, 23,29; darabokra tudta törni a kősziklát! Hasonlítsuk össze Pál Timóteusnak adott megbízásával, 2Tim 4,1-4.

Isten Igéjének kihívását ismételte meg az önfejű nemzetnek, 4-7. v. Ez igénybe vette Jeremiás hallgatóságának tűrőképességét. Papok, próféták és a nép hallgatták Jerémiás beszédét. „Jó reggel" beszélt hozzájuk, hangsúlyozva ezzel az Úrnak arra irányuló hajthatatlan erőfeszítéseit, hogy megtörje ellenállásukat. A kérlelést és fenyegetést semmibe vették.

Jeremiás bátorsága szembeszállt az üldözéssel. Az egész nép összegyűlt ellene, 8. v. Kimondták a lelketlen határozatot: „Halálra méltó ez az ember", 11. v. A próféta erre meghunyászkodott, vagy megalkudott? Nem! Szilárdan állt és nem tért le útjáról. Ezt követően a döntést visszavonták, 16. v. A sok évszázaddal későbbi apostolokhoz hasonlóan Jeremiás bátran beszélt az Úr nevében. A keresztyén lendület akkor látható a legjobban, amikor fellobban az üldözés lángja.

Az ilyen bátorságnak ára van. Jeremiásnak mély belső megtapasztalása volt erről, ahogyan Isten előtt állt, 20,7-11. Bensőjében rettenetes harc dúlt. Tudna-e hallgatni? Visszatarthatná-e a szólást? Ez lett volna a könnyebb út.

De Isten Igéje belül tűzhöz hasonlóan égette. Beszélnie kellett. Nekünk is döntenünk kell, hogy mi kerül többe nekünk, a megalkuvás, vagy a bátorság!