A HANGOT, amely egykor kiáltott a pusztában, erőszakkal elhallgattatták. Amikor Heródes hallott Jézusról, rossz lelkiismerete arra a gondolatra vezette, hogy János visszajött a halálból, és feltámadásában csodákat tesz, amit életében sohasem tett (Jn 10,41). Jézus, meghallva János vértanúhalálát, a magányt kereste. Nem hagyták azonban békén. A sokaság követte, és tapintatlanul megszakították elmélkedését. Gyönyörű megfigyelni, ahogyan az Üdvözítő fogadta őket. Nyoma sem volt benne a haragnak; nem volt jele bosszankodásnak. Megindult, nem a neheztelés érzéseivel, hanem „megszánta őket, és azoknak betegeit meggyógyította" (Mt 14,14).
Később megelégítette az egész sokaságot - amely több mint ötezer emberből állott - csupán „Öt kenyérrel és két hallal". Figyeljük meg az Úr munkamódszerét. Először megkívánta tanítványaitól, hogy korlátozott készleteiket vigyék Őhozzá, azután csodálatosan megsokszorozta hozzájárulásukat, végül pedig visszaadta nekik, hogy osszák tovább a tömegnek. Ma is megkívánja, hogy tanítványai az összejöveteleken kielégítsék az emberek szükségleteit Azt kéri, hogy vigyük hozzá azt a keveset amink van, Ő megáldja az ő egyedülálló módján, és azután elvárja tőlünk, hogy kiosszuk. Kimondhatatlan kiváltság, ha valakit így felhasznál az Úr. Ez azonban a mi felelősségünk is.
„Ó, Krisztus, egykor ezeket táplálta kezed isteni kenyérrel.
Van ma is bőven élő kenyered,
De nincsen kéz, csak az enyém, hogy az ossza széjjel."
Azon az éjszakán a tanítványok keményen eveztek a háborgó Galileai-tengeren. Jézus a vízen járva közeledett hozzájuk. Hogy csillapítsa félelmüket, egyszerűen ezt mondta: „Én vagyok, ne féljetek!" Az a szava, hogy „elvégeztetett" (Jn 19,30), keresztjéhez irányítanak, olyan üdvösséghez, amely tökéletes. Azok a szavai, hogy „meg van írva" (Mt 4,4), Igéjéhez irányítanak, olyan fegyverhez, amely képessé tesz bennünket arra, hogy legyőzzük a gonoszt. Azok a szavai, hogy „én vagyok" (Mt 14,27), Önmagához és maradandó jelenlétéhez irányítanak minket, minden küzdelmünkön és nyugtalanságunkon keresztül.
Jn 10,41 És sokan mentek hozzá, és azt mondták, hogy János ugyan nem tett semmi csodát, de mindaz, amit János őfelőle mondott, igaz volt.
Mt 14,14 Amikor Jézus kiszállt, nagy sokaságot látott maga körül, megszánta őket, és meggyógyította betegeiket.
Jn 19,30 Miután Jézus elfogadta az ecetet, azt mondta: Elvégeztetett! És fejét lehajtva kibocsátotta lelkét.
Mt 4,4 Ő pedig ezt felelte: Meg van írva: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.
Mt 14,27 De Jézus azonnal megszólította őket: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!