Skip to main content

02.25 Vízen járva

„Legyen a ti hitetek szerint." Máté 9,29

Amikor az Úr Jézus megkérdezte a két vakot, hiszik-e, hogy Ő vissza tudja adni szemük világát, azok „igen"-nel válaszoltak. Mikor megérintette a szemüket, azt mondta: „Legyen a ti hitetek szerint" - és a vakok szemei megnyíltak.

Mindebből csak felszínesen következtethetünk arra, hogy csupán elegendő hitre van szükségünk, és mindazt megkaphatjuk, amit csak akarunk, gazdagságot, egészséget vagy bármit. A hitnek mindig az Úr szaván, Isten ígéretén, a Szentírás valamelyik parancsán kell alapulnia! Különben nem más, mint könnyelmű játszadozás a kívánságokkal.

Amit ebből az Igéből megtanulunk, az az igazság, hogy Isten ígéreteinek gyakorlati beteljesedése a mi hitünk mértékétől függ. Mikor Elizeus megígérte Jóás királynak, hogy győzni fog az arámok fölött, megparancsolta neki, hogy lője nyilait a földbe. Jóás háromszor lőtt a földbe, és azután abbahagyta. Elizeus pedig haragosan közölte a királlyal, hogy az arámokat csak háromszor fogja legyőzni, holott öt vagy hat győzelem is lehetett volna (2Kir 13,14-19). Győzelmének nagysága hitének mértékétől függött.

Így van ez a tanítványok életében is. Arra hívattunk el, hogy hitben járjunk! Mennyire merünk ennek a parancsnak engedelmeskedni? Adjuk fel életbiztosításunkat, betegbiztosításunkat, takarékban levő pénzünket, értékpapírjainkat, részvényeinket? A válasz: „Legyen a ti hitetek szerint."

Ha hitben el tudjuk mondani: „Keményen fogok dolgozni magam és családom jelenlegi szükségleteiért, de ezen felül mindent az Úr ügyébe fogok befektetni, a jövőt illetően pedig Istenben bízom", akkor bizonyosan lehetünk benne, hogy a jövőnkkel az Úr törődni fog. Ő megmondta, hogy nem hagy el bennünket, és az Ő szava megmásíthatatlan. Ha azonban úgy véljük, hogy „emberi bölcsességgel" kell eljárnunk, és valamennyit félre kell tennünk a nehéz időkre, akkor Isten ennek ellenére szeret minket, és hitünk mértéke szerint fog felhasználni.

A hit élete olyan, mint a víz, amely Ezékiel 47 szerint a templomból kifolyik. Belemehetünk bokáig, térdig, derékig - vagy, és ez a legjobb -, úszhatunk is benne.

Isten legdrágább áldásait természetesen csak azok tapasztalhatják meg, akik feltétel nélkül bíznak Benne. Ha hűségét és gondoskodását egyszer már kipróbáltuk és megtapasztaltuk, akkor többé nem lesz szükségünk az „egészséges emberi értelem" mankójára, botjára és párnájára. Valaki azt mondta: „Ha egyszer már a vízen jártál, soha többé nem akarsz majd csónakkal közlekedni."