Róma 9,1-5
ISTEN MINDENEK FELETT, ÁLDOTT MINDÖRÖKKÉ
Pál leírja itt Izráel egyedülálló szerepét, amelyet Isten szánt neki az emberiség üdvözítésében. Felsorolva Izráel néhány megkülönböztetett kiváltságát, mindenek között a legnagyobbnak jelenti ki, hogy (hús)test szerint közülük jött el a Messiás, Jézus Krisztus. Ez önmagában is felülmúlhatatlan lenne, de Pál itt nem fejezte be. Hangsúly van azon a megjegyzésen, hogy "(hús)test szerint", jelezve, hogy Pál többet akar mondani. Valójában a Messiás nem csupán Izráel teste és vére, hanem "Isten mindenek felett, áldott mindörökké". Ezek a megállapítások mutatják azoknak a megkülönböztető és isteni kiváltságoknak hatalmas voltát, amelyeket Isten kegyelemből adományozott a nemzetnek, és két dolgot jelentenek:
- a Messiás Úr mindenek felett;
- a Messiás maga Isten.
Volt bizonyos vita a fordítók között, hogy hogyan kell pontosan fordítani a verset, és bizonyos változatok úgy akarják fordítani, hogy elkerüljék Krisztus Istenségének kijelentését. Mi úgy hisszük, hogy ez súlyos tévedés, és a fordítások többsége helyesen képviseli az eredeti szöveg jelentését.
Figyelemre méltó, hogy Pálnak Krisztus Istenségéről szóló kijelentése megegyezik azzal, amit a Róma 1,3-4-ben tett róla: "test szerint Dávid utódaitól származott,... a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult." Az isteni Messiás eljövetele, aki "mindenek felett" van, Pál szívét imádatra indítja, ahogyan hozzáteszi, hogy "Ámen". A Messiás eljövetele úgy látható, mint az áldás megkoronázása, amely megfelelően összefog minden mást a kiváltságok sorában. Ő személyesítette meg az ideális Izráelt, 2Móz 4,22; Őbenne Isten minden ígérete "igen és Ámen", 2Kor 1,20; Őbenne dicsőség ragyogott, amely még a Sekinát is elhomályosította, Jn 1,14.
Izráel kiváltságainak felsorolása, amely az isteni Messiás eljövetelében éri el csúcspontját, a következők hangsúlyozására szolgál: a jelenlegi zsidó hitetlenség tragédiája, Pál bánatának mélysége az ő hitetlenségük miatt, valamint kiválasztott voltuk maradandó ténye ("Rómaiakhoz írt levél", C. E. B. Cranfield). Ami minket illet, tanuljuk meg Izráel példájából, hogy nem szabad egyedül a szellemi kiváltságokra támaszkodnunk: csak a minden kegyelem Istenébe vetett hit elegendő.
Róm. 9.1-5 Igazat mondok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem tanúskodik mellettem a Szentlélek által, hogy nagy az én szomorúságom, és szüntelen fájdalom gyötri a szívemet. Mert azt kívánom, hogy inkább én magam legyek átok alatt, Krisztustól elszakítva, testvéreim, az én test szerinti rokonaim helyett; akik izráeliták, akiké a fiúság és a dicsőség, a szövetségek és a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek, akiké az ősatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint, aki Isten mindenekfelett: áldott legyen mindörökké. Ámen.