„AZ EMBERI JOGOK" manapság élénk beszédtéma. Ahol nincsen istenfélelem, és az uralkodók nem ismerik el, hogy hivatalukat Isten hatalma által gyakorolják, Róm 13,1-6, ott az egyének „jogait" valószínűleg súlyosan megsértik. Imádkozz a királyokért! 1Tim 2,1-2.
Fejezetünk nem csupán „emberi jogokról" szól. Nábót válasza a király szavára, hogy „add nékem", 2. v., mélyebb kapcsolatra mutat. „Isten őrizzen, hogy néked adjam", 3. v. Örökségét az Úr adta atyáinak, úgy, hogy ő nemcsak saját törvényes jogához ragaszkodott, hanem kijelentette, hogy nem hajlandó feladni az isteni örökséget. Te talán készen állsz, hogy eladd szellemi örökségedet? Vö. 2.6. v. Nábót nem Ézsau volt.
Az a valaki, aki önmagát gonosz cselekvésére adja, és olyan felesége van, aki erre serkenti, nem tudhat semmit az Úr örökségének drága voltáról. A mohón megkívánt hely csak egy alkalmas parcella volt, hogy a növekvő szőlőszemek beérjenek. Olvasd el az 5Móz 11,10-től. Aháb mogorva, barátságtalan szelleme személyes sértésnek vette Nábót elutasítását, amely elvi alapon történt, 3-4.6. v.; vö. 15, v. A gonosz és erőszakos Jezábel a helyzetet nem tekintette problémának. Férje volt a király; azt tehette, ami neki tetszik. Ő volt a felbujtó Aháb magatartásában: „Én majd néked adom a ... szőlőjét", 7. v., később pedig: „Kelj fel és foglald el ... szőlőjét", 15. v. Aháb készségesen cselekedett, mert „felkelt... hogy lemenjen"! Őrizkedj a kapzsiságtól, ami bálványimádás, Kol 3,5, és a sötét elégedetlenségtől, amely nyomában jár.
Van egy Ahábénál nagyobb trón. Ezzel kell törődnünk. A szentek szentjében lévő arany trónról „szólt az Úr... Illésnek", 17,28. v. „Kelj fel és menj Akhábnak... eleibe... a Nábót szőlőjében", 18. v. Az Úr szemében nem változott meg a tulajdonjog. De kétszeres gaztett történt, 19. v. Ilyen bűnös sohasem látja szívesen Isten hírnökét. Akháb ezt mondta Illésnek: „Megint rám találtál, ellenségem?", 20. v. A király még ettől a szolgálatától eltekintve sem fogadta volna „nyájasan" (szelíden, türelmesen) a prófétát, 27-29. v. Az ítélet elkerülhetetlen volt. Háza hasonló lesz a korábbi dinasztiákéhoz, 22. v. De bűnbánata megóvta a halálbüntetéstől, 29. v. Biztos lehetsz, hogy bűneid előbb-utóbb ki fognak derülni, az Isten szerinti megszomorodás azonban sohasem hiábavaló.
Róm.13. 1 Mindenki engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, csak Istentől, a meglévő felsőbbségeket Isten rendelte. 2 Azért, aki szembeszáll a felsőbbséggel, az Isten rendelése ellen szegül, az ellenszegülők pedig ítéletet vonnak magukra. 3 Mert a hatóságok nem a jó, hanem a rossz cselekedetek büntetésére vannak. Akarod, hogy ne kelljen félned a hatalomtól? Tedd a jót, és dicsérni fog téged, 4 mert Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt teszed, félj, mert nem ok nélkül viseli a fegyvert, mert Isten szolgája, aki az ő haragját hajtja végre azon, aki gonoszt cselekszik. 5 De nemcsak a büntetés miatt, hanem a lelkiismeretért is engedelmeskedni kell. 6 Azért fizettek adót is, mert ők Isten szolgái, akik éppen ebben a tisztükben fáradoznak.
1Tim.2. 1 Mindenekelőtt arra kérlek, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, 2 a királyokért és minden fölöttesért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk, teljes istenfélelemben és tisztességben.