Skip to main content
OLVASNIVALÓ: 
János 14,12-31

AZ ÚR úgy utalt tetteire, mint amelyek bizonyítják, hogy egy az Atyával (11. v.); ehhez hasonlóan azok a cselekedetek, amelyeket az apostoloknak kell majd cselekedniük, Krisztussal való egységük bizonyítékai lesznek. Még nagyobb cselekedeteket fognak véghez vinni; nem hatalomban, hanem szellemi területen. Az Úr cselekedetei főképpen lzráelre korlátozódtak, de az apostoloknak szélesebb körű szolgálatuk volt, amint az az Apostolok Cselekedeteiben fel van jegyezve. A cselekedetek egy bizonyos értelemben még mindig az Úréi lesznek (Mk 16,20). Az apostolok sikere a hiten, az imádkozáson és a Szent Szellemen nyugodott. Az elsőnek a fontosságát, hogy „aki hisz énbennem" (Jn 14,12) jelzi, hogy a hinni szó valamilyen alakban hétszer fordul elő a fejezetben.

Az imádsággal kapcsolatban (13. v.) megvan a szabad mozgásterünk, „akármit kértek majd"; a feltételünk, „az én nevemben", valamint az indítékunk, „hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban". „Az én nevemben" kifejezés megfelel annak, hogy „Krisztusban", amely gyakran megtalálható a levelekben, és magában foglalja a vele való egységet. Ahol az imádság összhangban van ezzel az egységgel, biztosítva van az Ő aktív közreműködése, „megcselekszem azt". Az „Ő nevében" való kérés azt is jelenti, hogy annak személyében kérünk. Aki azonos szinten van az Atyával. Ez az eredményt kétszeresen biztosítja. A Szent Szellemet, Aki a hatalmat biztosítja majd, úgy említi, mint „más vigasztalót" (16. v), jelezve annak isteni Személy(iség)ét. Krisztus helyét veszi majd át, Aki három éven keresztül volt a tanítványokkal; a Szellem azonban velük marad, és bennük lakik örökre. Ahelyett, hogy veszítenének az Úr elmenetelével, a vigasztalás különleges forrását fogják megnyerni. Azt a szót, amely itt „vigasztalónak" van fordítva, az 1Jn 2,1-ben „szószólónak" fordították. Ebből az következik, hogy van, Aki a mennyben, és van, Aki a földön képviseli ügyünket. A kijelentés, amelyet azok kapnak, akik szeretik Krisztust (Jn 14,21), nem fizikai, hanem szellemi jellegű. A Szellem által közösséget élveznek (18-24). Ő tanít és vigasztal. Jézus megtanított sok dolgot, az igazság Szelleme megtanít majd minden dologra, és megérteti azokat a dolgokat, amelyeket azelőtt Krisztus mondott (26. v.). Búcsúzóul Krisztus egyrészt békességet hagy nekik, másrészt úgy adja azt nekik, mint amelyet halálával biztosít számukra. Minthogy Ő bűntelen, sem a halál, sem a Sátán, aki annak hatalma, semmiféle igényt nem támaszthatnak Ővele szemben (30. v.); meghalt szeretetben és Atyja iránti engedelmességben (31. v.).