Skip to main content

04.03 Az vagy amit gondolsz

„...mert olyan ő, mint aki számolgat magában." Példabeszédek 23,7

A. P. Gibbs szokta mondogatni: „Nem az vagy, akinek gondolod magad, hanem amit gondolsz - az vagy." A gondolkodás az a forrás, amelyből magatartásunk fakad. Ellenőrizd a forrást - gondolataidat, és ezzel ellenőrzöd a folyamatot is, amely belőle ered!

Gondolataink fölött uralkodnunk kell! Ezért mondta Salamon is: „Minden féltett dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet" (Péld 4,23). Ebben a mondásban a szív a gondolkodást jelenti.

Jakab apostol emlékeztet arra, hogy a bűn a gondolatainkban kezdődik (Jak 1,14-15). Ha valami fölött sokat gondolkodunk, akkor végül azt meg is fogjuk tenni.

Vess el egy gondolatot, és cselekedetet aratsz. Vess el egy cselekedetet, és szokást aratsz. Vess el egy szokást, és jellemet aratsz. Vess el egy jellemet, és sorsot aratsz.

Az Úr Jézus hangsúlyozza a gondolkodás jelentőségét, amennyiben a haragot azonosnak tartja a gyilkossággal (Mt 5,21-22), és az érzéki tekintetet azonosnak a házasságtöréssel (Mt 5,28). Azt is tanítja, hogy nem attól lesz tisztátalan az ember, amit eszik, hanem attól, amit gondol (Mk 7,14-23).

Felelősek vagyunk azért, amit gondolunk, mert hatalmunkban áll, hogy ellenőrizzük gondolatainkat. Gondolkodhatunk illetlen, kétértelmű dolgokon, vagy olyanokon, amelyek tiszták, és Krisztussal vannak kapcsolatban. Mindannyian királyok vagyunk. A tartomány, amelyen uralkodunk, gondolataink birodalma. Ennek nagy lehetőségei vannak mind a jóra, mind a rosszra. Mi magunk döntünk afelől, hogy gondolatainkat egyikre vagy a másikra használjuk.

Íme, néhány javaslat a tiszta, ellenőrzött gondolkodás számára.

  • Először is az egész ügyet az Úr elé kell vinnünk: „Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős szellemet újítsd meg bennem" (Zsolt 51,12).
  • Másodszor, mi magunk ítéljük meg minden gondolatunkat, milyennek tűnik a Krisztus jelenlétében (2Kor 10,5).
  • Harmadszor, minden gonosz gondolatunkat azonnal meg kell vallanunk, és gondolatvilágunkból száműznünk (Péld 28,13).
  • Negyedszer, óvakodnunk kell az üres fejtől. Ehelyett meg kell töltenünk jó, Istennek kedves gondolatokkal (Fil 4,8).
  • Ötödször, föltétlenül fegyelmeznünk kell magunkat abban, hogy mit olvasunk, látunk és hallunk. Nem várhatjuk, hogy gondolatvilágunk tiszta legyen, ha szennyes dolgokkal foglalkozunk.
  • Végül el kell foglalnunk magunkat az Úrral és az Úrért.

Ha gondolatvilágunkat „üresjáratra" kapcsoljuk, akkor hamarosan bebocsátást nyernek a tisztátalan fantáziaképek.

Jak.1. 14 Hanem mindenki kísértésbe esik, amikor vonja és csábítja tulajdon kívánsága. 15 Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig teljességre jutva halált nemz.
Mt.5. 21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. 22 Én pedig azt mondom, hogy ha valaki haragszik atyjafiára, méltó az ítéletre; aki pedig azt mondja az atyjafiának: „Ostoba!”, megérdemli, hogy a nagytanács elé kerüljön; aki meg ezt mondja: „Bolond!”, méltó a gyehenna tüzére.
Mt.5. 28 Én pedig azt mondom: Mindenki, aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráználkodott vele az ő szívében.
Mk.7. 20 Azt mondta továbbá: Ami az emberből jön ki, az teszi tisztátalanná az embert,
Zsolt.51. 12 Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!
2Kor.10. 5 Leromboljuk az okoskodásokat és minden magaslatot, amelyet Isten ismerete ellen emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak,
Péld.28. 13 Aki elfedezi vétkét, nem lesz jó dolga, aki viszont megvallja és elhagyja, irgalmat nyer.
Fil.4. 8 Továbbá, testvéreim, azokról gondolkozzatok, amik igazak, amik tisztességesek, amik igazságosak, amik tiszták, amik szeretetreméltók, amik jó hírűek, ha van valami erényes, és ha van valami dicséretes.