Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
- (Ahitat)
„Senkinek nem ártottunk, senkit meg nem rontottunk, senkit meg nem csaltunk" (2Kor 7,2).
- (Kegyelem harmatja)
Mert ahová te mégy, odamegyek... Néped az én népem, és Istened az én Istenem... csak a halál választ el engem tőled! (Ruth 1,16-17)
Ezt Ruth mondta az anyósának, amikor azt a tanácsot kapta tőle, hogy ne menjen el vele idegenbe. Ruth azonban eldöntötte, hogy vele marad, nem fordult vissza, mint a társa.
- (Kegyelem harmatja)
Orpá megcsókolta az anyósát,... visszatért népéhez és isteneihez. (Ruth 1,14-15)
Naomi azt tanácsolta özvegyen maradt menyeinek, hogy maradjanak otthon, ő pedig visszamegy elhagyott hazájába egyedül. Ők azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy együtt menjenek. Útközben ismét emlékeztette őket arra, hogy számukra előnyösebb lenne népük körében maradni.
- (Ahitat)
„Ezért mondom nektek: amikor imádságban kértek valamit, higgyétek, hogy az már a tiétek, és akkor valóban meg is fogjátok kapni! " (Mk 11,24).
- (Ahitat)
„Tartsuk meg reménységünk hitvallását tántoríthatatlanul, mert hű az, aki ígéretet tett" (Zsid 10,23).
- (Kegyelem harmatja)
Áldott az Úr, aki nem hagyott most téged rokoni támasz nélkül! (Ruth 4,14)
Ruth könyve arról szól, hogy éhínség volt Izrael földjén, s egy négy tagú család átköltözött a szomszédos Móáb országába, mert ott volt kenyér. Hamarosan meghalt az apa, s ott maradt Naomi két fiával.
- (Kegyelem harmatja)
Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. (Zsolt 127,1)
Korunk eszménye a nagy teljesítményekre képes ember. Eszerint mindenki annyit ér, amennyit teljesít. Éppen ezért a teljesítményt kell fokozni, munkában, tanulásban, sportban, szexben, mindenben, kerül, amibe kerül. Ha az emberbe kerül, akkor is.
- (Ahitat)
„A bűn nem fog uralkodni tirajtatok, mivel nem a törvény alatt vagytok, hanem a kegyelem alatt" (Róm 6,14).
- (Kegyelem harmatja)
...az életem sem drága, csak hogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet... kaptam... (ApCsel 20,24)
Hogyan valósult meg a búzaszem sorsa Pál apostol életében?
- (Ahitat)
„És amik szükségesek...adják meg nekik naponként hiánytalanul" (Ezsd 6,9).
- (Kegyelem harmatja)
...nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel... (Fil 2,6)
Hogyan valósult meg Jézus életében a gabonamag sorsa? Nézzünk meg három igét!
„Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok." (2Kor 8,9)
- (Kegyelem harmatja)
...ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz. (Jn 12,24)
Ezzel a képpel Jézus a saját sorsát szemléltette. De ugyanez illik mindenkire, aki hűségesen követi őt. El lehet tenni egy búzaszemet a vitrinbe, s akár évszázadok múlva is meglesz, de senkinek semmi haszna belőle.
- (Ahitat)
„Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Milyen kikutathatatlanok az Ő ítéletei, és kinyomozhatatlanok az Ő útjai!" (Róm 11,33).
- (Ahitat)
„Mi, akik élünk, mindenkor halálra adatunk Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben" (2Kor 4,11).
- (Kegyelem harmatja)
Ekkor sokan hittek benne... A főpapok és a farizeusok pedig már kiadták a parancsot, hogy ha valaki megtudja, hol van, jelentse be, hogy elfoghassák. (Jn 11,45.57)
Lázár feltámasztása olyan egyértelmű bizonysága volt Jézus isteni hatalmának, hogy nem lehetett félremagyarázni. Ezért állásfoglalásra kényszerített mindenkit. A Jn 11 vége négy csoportot említ:
- (Ahitat)
„És megismerjétek Krisztusnak minden ismeretet felülmúló szeretetét, hogy beteljesedjetek az Istennek egész teljességével" (Ef 3,19).
- (Kegyelem harmatja)
Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét? (Jn 11,40)
Lázár feltámasztásának történetében nyolcszor fordul elő az, hogy mit jelent hinni. A Biblia nem a hit meghatározását adja, hanem a hívő élet dinamizmusát szemlélteti.
- (Kegyelem harmatja)
Ki tehát a hű és okos sáfár, akit az úr szolgái fölé rendel, hogy idejében kiadja élelmüket? (Lk 12,42)
2. A jó sáfár másik jellemvonása a hűség. Vagyis az, hogy mindent arra használ, amire a gazda adta. Ha magának tartja meg, vagy semmit nem tesz vele, tolvaj. Ha másnak adja, mint akinek ura szánta, csaló.
- (Ahitat)
„Vajon nem tudjátok, hogy akinek odaadjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok a szolgái, akinek engedelmeskedtek?" (Róm 6,16).