Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
„Megláttam népem nyomorúságát... és meghallottam kiáltozásukat a sanyargatók miatt, mert ismerem fájdalmukat." 2Mózes 3,7
Isten népének életében vannak súlyos válsághelyzetek, amikor a Sátán nehéztüzérségének minden ütegét felvonultatja ellene. Ilyenkor az ég elsötétedik, a föld remeg és a reménységnek a sugara sem látszik. Isten azonban megígérte, hogy népének erősítést küld a végső szükségben. Az Úr Szelleme ilyenkor zászlót bont az ördög ellen, mégpedig mindig a megfelelő pillanatban.
"Csak a királyi szék tesz engem nálad nagyobbá" (1Móz 41,40).
Számot kell adnom Istennek arról, hogyan leszek úrrá testemen az Ő uralma alatt. Pál mondta, hogy ő nem tette hiábavalóvá Isten kegyelmét (Gal 2,21), azaz nem tette eredménytelenné. Isten kegyelme visszavonhatatlan, Jézus szabadítása tökéletes, a megváltás örökre elvégeztetett. Nem majd egyszer megy végbe megváltásom, hanem már megváltott gyermeke vagyok Istennek. A váltság ugyanúgy örök, mint Isten királyi széke. Az én dolgom az, hogy kimunkáljam, amit Isten elvégzett. "Vigyétek véghez a ti üdvösségteket" (Fil 2,12). Felelős vagyok azért, hogy ezt megtegyem.
„Betöltöttem őt isteni szellemmel... mindenféle munkálatra." 2Mózes 31,3
Mai Igénk Becalélre vonatkozik, akit a Szent Szellem fölkészített arra, hogy a szent sátor építésének felügyelője legyen. Szakavatott mestere volt mindenféle arany, ezüst és réz feldolgozásának, értett a foglalatba való kövek véséséhez, a fafaragáshoz és mindenféle munka elvégzéséhez. Isten Szelleme a gyakorlati munkák művészévé tette.
"Aki győz..." (Jel 2,7).
Lehetetlen harc nélkül élni mind a természet, mind a kegyelem világában. Ellenségeskedés az alapja a természeti, értelmi, erkölcsi és szellemi életnek is. Ezt bizonyítja az élet. Az egészség sem más, mint egyensúly a fizikai életünk és a külső világ között, és csak elégséges belső életerő tarthatja fenn a külső dolgokkal szemben. A fizikai életemen kívül eső dolgok mind halálra szánnak engem. Ugyanazok a dolgok, amelyek amíg élek fenntartanak, felbomlasztanak, amikor meghalok. Ha elég erőm van a harcra, megteremtem az egészség egyensúlyát.
"Az én beszédem és igehirdetésem pedig nem emberi bölcsességen alapuló meggyőző szavakban állott, hanem Szellemnek és erőnek a megmutatásában" (1Kor 2,4).
Ha az evangélium hirdetésénél az üdvösség útjára vonatkozó ismereteddel helyettesíted az evangélium hatalmába vetett bizalmat, ezzel megakadályozod, hogy az emberek megtalálják a szellemi valóságot. Jól vigyázz, hogy míg az üdvösség útjáról szóló ismeretedet hirdeted, te magad hiteddel Istenben gyökerezz és Őrá építs! Ne bízz abban, milyen világosan magyarázol, hanem úgy mondd el, hogy közben te magad a Szent Szellemre hagyatkozzál! Bízd rá magad Isten megmentő hatalmának bizonyosságára és Ő a saját életét fogja megteremteni hallgatóid lelkében.
„Most hirdeti azt a hitet, amelyet egykor pusztított." Galata 1,23
Amikor a tárzusi Saul megtért, a júdeabeli gyülekezetek hallottak arról, hogy aki egykor a keresztyén hit ellensége volt, most az evangélium lelkes hirdetője és védelmezője lett. Ez egészen csodálatos fordulat volt.
Ma is történnek ilyen látványos irányváltozások.
„Mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és szellemi énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak." Efézus 5,19
Az éneklés itt szoros kapcsolatban áll a Szent Szellemmel való megtöltekezéssel, mintha ennek természetes következménye lenne, hogy az ember énekel. Talán ezért is van az, hogy a történelemben szinte minden nagy ébredést éneklés kísért.
"Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék" (Fil 3,12).
Csapdába ejt, ha azt gondoljuk, hogy Isten tökéletes mintaképpé akar tenni és rajtunk megmutatni, mit tehet Ő. Istennek az a szándéka, hogy eggyé tegyen minket Önmagával. Egyes hívő mozgalmak hajlanak arra, hogy hangsúlyozzák: Isten a szentség példányait formálja ki belőlünk, aztán betesz múzeumába. Mihelyt így képzeled el a személyes szentséget, már nem Isten van életed középpontjában, hanem te, magad, az, hogy a te életed mit mutathat fel Istenből.